Évfordulók

Penninger Antal 75 éves

A Gépészeti Tagozat második elnöke november 18-án tölti be a 75.életévét. Prof. dr. Penninger Antal a műszaki tudományok doktora, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék volt vezetője, több szakmai szervezet elnöke, alapítója és tagja a Magyar Mérnöki Kamarában is fontos szerepet vállalt. 2004-2007-ig Gépészeti Tagozat elnöke, majd ezt követően elnökségi tagja volt. A Magyar Mérnöki Kamara Oktatási Bizottságának elnökeként tevékenykedett 2005-2007-ig. Magas szintű tevékenysége elismeréseként elnyerte az MMK legmagasabb szintű kitüntetését, a Zielinski Díjat.

Penninger Antal 75 éves
A képen középen Penninger Antal, balról M. Csizmadia Béla, jobbról Oldal István


75. születésnapja alkalmából a Gépészeti Tagozat nevében a tagozat jelenlegi elnöke, dr. M. Csizmadia Béla és alelnöke dr. Oldal István egy Díszoklevelet adott át Penninger Antalnak a munkahelyén.
Valamennyiünk nevében jó egészséget és további aktív tevékenységet kívánunk az ünnepeltnek.

M. Csizmadia Béla
a Gépészeti Tagozat elnöke


A 85 éves Dr. Kerényi István köszöntése

Kerényi István 85 éves

 

2015. november 26-án Budapesten a Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata elnökségi ülésén az elnökség nevében Dr. M. Csizmadia Béla köszöntötte Dr. Kerényi Istvánt 85. születésnapja alkalmából. Dr. Kerényi István napjainkban is a Magyar Mérnöki Kamara és a Gépészet Tagozat aktív tagja, több mint tíz éve részt vesz a tagozat elnökségének munkájában.

 

Kerényi István köszöntése

 

Dr. Kerényi István 1952-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán, majd a Textiltechnológiai tanszéken tanársegédként a fonalelőállítás technológiájával foglalkozott. Ezt követően a Magyar Selyemipari Vállalat keretében, a világban akkor megjelenő fonalterjedelmesítési eljárások hazai bevezetésének úttörői közé tartozott. A terjedelmesítési hatás alapjait elemző tanulmányai nemzetközi figyelmet váltottak ki. Kutatói munkáját a legelterjedtebb eljárásra, a hamissodrásos terjedelmesítésre összpontosította. Tudományos eszközökkel feltárta ezen technológia részleteit, ezzel alapot teremtve a gyártás magyarországi megteremtéséhez és a gyártó kapacitások kiépítéséhez. Kutatási eredményeit az 1970-ben megvédett "A technológiai paraméterek hatása a hamissodrással terjedelmesített, hazai gyártású poliamid selyem fizikai tulajdonságaira" című kandidátusi értekezésben foglalta össze.Az irányításával kiépített évi 4000 tonna teljesítményű fonalterjedelmesítési kapacitás az 1980-as években mintegy 800 millió forint értékű évi termelést eredményezett.A beruházások előbb a budapesti Duna Cérnázógyárban, később a Tolnai Selyemfonógyárban valósultak meg. A fonalterjedelmesítés eredménye, hogy ma hordható, a testet nem irritáló, műszálas ingeket, fehérneműt hordhatunk. Dr. Kerényi István tudományos tanulmányai nemzetközi figyelmet váltottak ki, ezzel alapot teremtve a gyártás magyarországi megteremtésének és a gyártó kapacitások kiépítésének. Az így előállított termékeket részben a magyar kötszövő ipar - zokni, harisnya, alsó és felső ruházat, - részben a szövőipar - divatszövetek előállításához - használta fel. 1981-ben jelent meg a mindmáig egyetlen monográfia erről a témáról, melyet "Mesterséges selyemfonalak terjedelmesítése” címmel a Műszaki Kiadó adott ki. A "Textilipari Kézikönyv" enciklopédia „Fonalterjedelmesítés" fejezetét ugyancsak Kerényi István írta. A fonalterjedelmesítés tárgykörében több éven át rendszeres előadó volt címzetes főiskolai tanár minőségben a Könnyűipari Műszaki Főiskolán. Évtizedeken át előadásokat tartott hazai és nemzetközi konferenciákon. Ezek közül is kiemelkedik az ausztriai "Dornbirni Nemzetközi Vegyiszál Kongresszus', amelynek munkájában 25 éven át előadóként és szerzőként részt vett. A fonalterjedelmesítés terén elért eredményeiért megkapta a Munka Érdemrend Ezüst Fokozatát, a Textilipar Fejlesztéséért emlékérmet, a MTESZ-díjat és 2002-ben az Eötvös Lóránd-díjat. A Magyar Mérnöki Kamarának megalakulása óta tagja, 2013-ban Botka Imre-díjat vehetett át.

Selyemfonalak terjedelmesítése